 |
           |
   NagyrákosNagyrákos az Őrség szívében, Őriszentpétertől 3 km-re fekszik. Könnyen megközelíthető közúton és vonattal is. Fekvése olyan szerencsés, hogy szinte körbe veszik a nevezetességek, látnivalók. A község büszkesége a XIII. században, román stílusban épített, római katolikus templom, melyet az 1600-as években gótikus, majd a 18. században, barokk stílusban alakították át. Itt található Magyarország leghosszabb s egyben Európa negyedik leghosszabb vasúti völgyhídja, mely átíveli a Zala folyóvölgyét. Rajta halad keresztül a magyar-szlovén vasútvonal. A 33 pillér által tartott, 1400 méteres hosszúságú építmény legnagyobb magassága 12 méter. A 2001-ben elkészült híd kivitelezője Építőipari Nívódíjat kapott. A látnivalók közé sorolhatjuk a 2000-ben felavatott Zsuzsanna alagutat, a helytörténeti emlékeket bemutató zsuppfedeles tájházat, de érdemes felkeresni a helyi csárdát is. A mindennapi igényeket kielégítő vegyesbolt, játszótér, sportpálya és kultúrház is van a faluban. ) ) Az ŐrségNyugat-Dunántúlon, Vas megye délnyugati sarkában, Ausztria és Szlovénia szomszédságában, három országhatár találkozásánál találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű dombvidéket, ahová az államalapításkor a nyugati határvonal védelmére őrállókat telepítettek. Innen kapta nevét: Őrség. Az itt élők az évszázadok során a természettel harmóniában alakították ki a táj egyedülálló arculatát, őrizték szépségét, sokszínűségét. Természeti-, néprajzi- és iparművészeti értékeinek köszönhetően az Őrség 2007-ben elnyerte az Európai Bizottság díját, s bekerült Európa tíz legvonzóbb turistacélpontja közé. Értékeinek megóvására a helyi lakossággal együttműködve az Őrségi Nemzeti Park ügyel. Természeti értékekAz Őrség vidékén dombok és patakok vájta völgyek, erdők, legelők és kaszálórétek, valamint a völgyekben, a nedvesebb területeken kialakult - és számos védett növényfajnak otthont adó - láprétek, tőzegmohás lápok váltják egymást. ) ) 
A térség állatvilága ugyancsak igen változatos. Itt él hazánk legnagyobb lepkefaunája, valamint nemzetközileg védett szitakötőfajok is fellelhetők. A patakokban ritka halfajok, folyami kagylók és rákok élnek, és a kétéltűek közé tartozó foltos szalamandrával is találkozhatunk. Gazdag a vidék madárvilága is: a fekete gólya, a rétisas, a darázsölyv egyaránt a környék lakója. A fenyőerdők jellegzetes madara, a siketfajd - amely igen rosszul tűri a zavarást - hazánkban utoljára ezen a vidéken fészkelt. Az erdőségekben gyakoriak a menyétfélék, a denevérek, sok a mókus, a szarvas, a vaddisznó és a róka, a nagyobb vizek mentén pedig a fokozottan védett vidra nyomait is felfedezhetjük. Néprajzi és kulturális emlékek, kiállítások, múzeumokAz Őrség sajátos kultúrával rendelkező vidék, mivel lakói a honfoglalás óta itt, egy helyben élnek, tehát kiemelkedő értékeket hordoz e tekintetben is.
Kihasználva a környezet adta lehetőségeket, a környék fái adták az alapanyagát a jellegzetes boronaházaknak. Csak az 1930-as években kezdtek a téglaépületek elterjedni a térségben, melyeknek jellegzetes előtere a kódisállás. Az Őrség népi építészetének kivételes jelentőségű emléke a skanzenként működő, szalafői Pityerszer. ) ) ) ) Szinte minden község őriz egy több évszázados templomot, melyek közül kiemelhető az őriszentpéteri Templom-szeren álló Árpád-kori, román stílusú templom, illetve a 13. századból származó veleméri Szent-háromság templom. E tájban magányosan álló épület belső terének értékei a gyönyörű gótikus freskók, melyek bibliai jeleneteket és magyar szenteket ábrázolnak. Az Őrség jelképévé váltak a tájhoz elválaszthatatlanul hozzátartozó haranglábak, melyek közül a pankaszi, a gödörházi és kercaszomori a leghíresebb. Az Őrségben ma is élnek a hagyományos népi mesterségek, mint a zsuppkötés, kosárfonás, kópickötés, és talán a legjelentősebb, a fazekasság (gerencsérség). Néhány kulturális nevezetesség, látnivaló: ) )
|
 |
)